Kárrendezés menete

Kárrendezés menete

A káresemény bekövetkezésekor rendkívül fontos, hogy a résztvevő felek az adott lehetőségek kihasználásával minél precízebben és minél gyorsabban konstatálják a történteket és fotókkal rögzítsék a helyszínt, az autókat és a sérüléseket úgy, hogy a forgalmi rendszámok kivehetőek legyenek. A helyszín rögzítésének során fontos, hogy a táblák, felfestések, sávok és forgalmi akadályok értelmezhetőek legyenek a későbbiek során is!

Ezt követően a lehető leggyorsabban szüntessék meg a forgalom akadályozását, amennyiben ez eddig fennállt!

A következő feladat a baleseti bejelentő kitöltése.

Érdemes minden esetben gondoskodni arról, hogy minden forgalomban résztvevő gépkocsiban legyen baleseti bejelentő dokumentum, becenevén kék-sárga! Létezik már az úgynevezett E-kárbejelentő is, de használata még nem kiforrott, csak és kizárólag Magyar károkozó és Magyar károsult autóbalesete esetén használható. Működéséhez internet kapcsolat szükséges! A biztonság kedvéért tartson kocsijában 2 példány papír alapú baleseti bejelentőt is, ezt szervizünkben nyitvatartási időn belül, bárki díjmentesen beszerezheti.

Baleseti bejelentő kitöltése

A kitöltéskor teljesen mindegy, hogy ki lesz az „A”, illetve „B” résztvevő a lényeg, hogy minden pontosan legyen kitöltve és a helyszínrajz is értékelhető legyen. A 14-es, megjegyzés rovatban a károkozó fél minden esetben jól olvashatóan írja le, hogy a „KÁROKOZÁSÉRT A FELELŐSSÉGET ELISMEREM”. A biztosító társaságok kizárólag ebben az esetben veszik érdemi elismerésnek a károkozó fél részéről a károkozás elismerését, de a baleseti bejelentőn ez az apró betűs részben is fel van tüntetve.

A baleset bekövetkezése során a két fél a károkozó és a károsult. Értelem szerűen a károsult a károkozó felelősségbiztosítása alapján a károkozó biztosításának terhére rendezteti a bekövetkezett kárt. A kár okozója amennyiben rendelkezik casco biztosítással, (ez a szerencsésebbik eset), a saját biztosítója által rendezteti a kár kifizetését. A továbbiakban a kárrendezés menete mind a casco, mind a kötelező biztosítás tekintetében ugyanaz a folyamat.

Kárrendezés menete Casco-s és kötelező biztosítás tekintetében innentől ugyanaz

Amennyiben Önnek határozott elképzelése van arról, hogy melyik szervizzel szeretné megjavíttatni gépkocsiját, úgy a kárbejelentést abban a szervizben tegye meg és ne közvetlenül a biztosítónál. A szerviz kizárólag ebben az esetben tudja képviselni az Ön érdekeit.

Furcsa paradox, de Magyarországon az a biztosító veszi fel az Ön autójában bekövetkezett kárt, amely később kifizeti a javítás összegét. Gondolom mindenki számára világos, hogy ez alapvetően milyen kockázatokat rejt magában. A jó szerviz ezt a szokatlan tényezőt hivatott első körben áthidalni.

A kárbejelentést követően, tapasztalataink szerint kb. 1 héten belül megtörténik a kárfelvétel. Azon biztosítók esetében ahol saját szakértői gárdával dolgoznak lényegesen egyszerűbb a mechanizmus, így ezekben az esetekben akár egy-két napon belül is jelentkezhet a szakértő. További esetekben szakértői irodákat bíznak meg, ahol a megbízás menete lokálisan befolyásolja a várakozás intervallumát. Szerencsés esetben a gépkocsi a káresemény bekövetkezését követően üzemképes marad, így nem feltétlenül szükséges a szervizben hagyni az autót, tökéletesen elégséges egy pontosan leegyeztetett időpontban befáradni vele a szervizbe, ahol a szakértő által elvégzett kárfelmérés megvárható. (Fontos tényező, hogy a szervizben történt kárfelméréskor a karosszéria részlegvezető jelen van és a javítás körülményeit szakmai szempontból egyezteti a szakértővel, így képviselheti ügyfele érdekeit. Azokban az esetekben, amikor a károsult közvetlenül jelenti a kárt a biztosítónak, kizárólag a szakértő veszi fel a kárt külső, szakmai kontroll nélkül, a károsult jelenléte mellett, saját elképzelés alapján.)

Nem kezdődik el az automatikus javítás, de miért?

Mivel a biztosítónak és a szerviznek egyeztetéseket kell végezni a költségvetés tekintetében. A kárfelvétel után a szemlefotók és a kárbejelentő dokumentumok alapján a biztosító társaság úgynevezett felülvizsgálatot végez, hogy 100%-ban meghatározható legyen a károkozó vétkessége. Céges károkozó részvétele során, minden esetben küldenek ki ún. „károkozói nyilatkozat” dokumentumot, amelyben arra kíváncsiak, hogy tudott-e a cég a baleset bekövetkezéséről, hiszen a balesetnél csak a sofőr volt jelen. Ezt a dokumentumot egyéb, kérdéses esetekben is kiküldik. Amíg a kár okozója nem juttatja vissza a megfelelően kitöltött dokumentumot, a hitellevelet nem adják ki a szerviz részére.

Több résztvevős káreseménynél minden résztvevőnek kiküldik, illetve kérhetik a károkozó gépkocsi szemléjét is, ritkább esetben a beazonosításhoz szükséges együttes szemlét. Amennyiben külső tereptárgy is érintett a káreseményben pl. oszlop, fa, tábla, stb. helyszíni szemlét rendelnek el, ahol a szakértő terepszemlét tart és lefotózza az esetleges nyomokat. Ez a jogalapi vizsgálat, amellyel párhuzamban a fedezetet is ellenőrzik, tehát megvizsgálják, hogy a baleset időpontjában be volt-e fizetve a biztosítási díj.

Sajnálatos körülmény, de felettébb említésre méltó, hogy a fent leírt folyamat sokszor heteket vesz igénybe, nyilván nincs mindig szükség a felsoroltakhoz hasonló vizsgálatra. Amennyiben ez megtörtént, minden rendben és közös nevezőre jutnak a biztosító kiadja a szerviz részére a hitellevelet.

A hitellevél függvényében tudja elvégezni a szerviz előfinanszírozásban a jármű javítását úgy, hogy a gépkocsi tulajdonosát is értesíteni tudják az esetlegesen rá váró költségekről.

A hitellevél beérkezését követően a szerviz beszerzi a javításhoz szükséges alkatrészeket és egyeztet a gépkocsi tulajdonosával a várható kezdés időpontjáról, illetve a javítás várható intervallumáról. A javítás megkezdésekor a sérült gépkocsit szétszerelik. A megbontást követően felülvizsgálják, hogy a kárfelmérés során a teljes kárt sikerült-e rögzíteni, vagy vannak-e olyan belső sérülések, amelyeket nem. Ebben az esetben egy ún. pótszemlét kér a szerviz a biztosítótól, akik ismét szakértőt delegálnak a szervizbe. A pótszemle során a feldolgozást végző szakember mutatja be a belső sérüléseket a szakértőnek, aki lefotózza a sérüléseket és rögzíti a pótszemle jegyzőkönyvet. Ezt követően a szerviznek egy a pótszemével kibővített árajánlatot kell küldenie a biztosító részére és ismét meg kell kérnie a már bővített hitellevelet.

A kárrendezés menetének utolsó része

A gépkocsi elkészültekkor a szerviz tételes számlát állít ki a javításról. A tulajdonos az átvétel során kiegyenlíti a rá eső tételeket, (mint pl. casco esetén önrész, céges autó esetén áfa, vagy idősebb autók javítása során amortizációs költség), majd ismét használatba veszi az autót. A szerviz a javítási számlát megküldi a biztosító részére, ahol a számfejtést követően elutalják a javítási összeg rájuk vonatkozó részét. Tisztelet a kivételnek, de nem utolsó szempont, hogy a mai napig léteznek olyan biztosítók, akik megengedik maguknak azt a luxust, hogy ez több hónap is legyen.